A Horizon Europe pályázati template

A Horizon Europe pályázati template megjelenését fokozott érdeklődéssel várjuk kutatásmenedzser kollégákkal Európa-szerte, elsősorban a keretprogram 2. pillérébe tartozó konzorciumi pályázatokét. A 2. pillérbe tartoznak azok a pályázatok, amelyek az Európai Bizottság által előre meghatározott társadalmi kihívások kezeléséhez várják konzorciumok innovatív ötleteit. A pályázatok tématerületi klaszterekben jelennek meg, 6 ilyen klaszter lesz, például a Health vagy a Digital, Industry and Space, a klaszterek listája itt található.

A második pilléres pályázatok, amelyek a keretprogram összköltségvetéséből a legnagyobb arányban részesednek, speciális, policy-orientált pályázatok, sablonjuk is speciális, jóval több egy adminisztratív dokumentumnál. A pályázat három pillérének csak egy része a kutatási terv és módszertan, a másik kettő, a pályázat megvalósítására alkalmas munkaterv és a pályázat akadémián túlmutató hatásának elérése a kutatási tervvel azonos súllyal szerepel az értékelésben. Nem elég tehát a kutatási ötlet kiválósága ahhoz, hogy a pályázat a nyerő ligában játsszon, mindhárom értékelési szempont szerint kiválóan kell teljesítenie. Ehhez jelentős iránymutatást ad a template, részletesen meghatározza mindhárom pillér tartalmi elemeit és megmutatja (néhol csak sejteti) az Európai Bizottság elvárásait.

Érthető tehát a template-et övező felfokozott kíváncsiság. Hivatalos dokumentumunk még nincsen, jelenleg egy draft változat ismerhető, amely a Horizon Europe keretprogram számos anyagával együtt a Science|Business portál közvetítése révén jutott el a nagyközönséghez.

A Horizon Europe keretprogram a Bizottság saját értékelése szerint “evolution, not revolution”, nekem mégis úgy tűnik, hogy ez a draft pályázati sablon igazán merész lépéseket tesz. Íme, egy – szubjektív – lista a legérdekesebb változásokról:

  • a keretprogram előkészítése során a Bizottság minden lehető fórumon hangsúlyozta, hogy a kutatásetikai önvizsgálat ne csak egy checklist legyen, hanem a kutatás designjának egészét átható alapvető kérdés. Ennek megfelelően az Ethics self-assessment narratív része átkerült a template első “A” részébe és sokkal célratörőbb szerkezetet kapott. A kutatásetikai elvárásoknak, azt hiszem, érdemes lesz később külön blogposztot szánni, számos izgalmas fejlemény várható.
  • a pályázat terjedelmét az eddigi 50, illetve 70 oldal helyett várhatóan 45 oldalban maximálják, az egyes pályázatrészek esetében irányadó oldalszámokat is találunk
  • az Objectives és Ambition tartalom egy részben – végre! Számos fókuszt tévesztett Ambition szekciót láttam H2020-pályázatokban, részben a bizonytalanság miatt, hogy lehet fölösleges ismétlések nélkül hangsúlyozni a koncepció innovatív természetét.
  • Remek az SSH-integráció, a Responsible Research and Innovation (különösen a gender aspektusok és az Open Science) megjelenése mint a kutatási design egészét átható követelmény, ezt a trendet tükrözi az is, hogy a FAIR-elveknek megfelelő adatmenedzsment az Impact pillérből átkerül az Excellence (Tudományos kiválóság) tartalomba.
  • Gender Equality Plan mint intézményi követelmény – érdekes és fontos elvárás. Mit jelent majd ez a gyakorlatban? Vajon SME-k, cégek, NGO-k esetében is kritérium lesz?
  • Impact pathways és Impact Canvas – a szerkezeti egyértelműsítés mellett itt komoly szemléletbeli változást és új elvárásokat is látok
  • egyenes következményeként annak, hogy a Bizottság a H2020-programban megszokottnál nagyobb hangsúlyt helyez az eredmények hasznosítására, a “Measures to maximize impact” exploitation része jóval fókuszáltabb és gyakorlatiasabb
  • az “Implementation” részből kikerült a Management structure mint kötelező elem. Míg ez áramvonalasítja a pályázatot, ami pozitívum, egyben azt is jelenti, hogy a koordinátorra még nagyobb felelősség hárul, hogy már a pályázatírás fázisában tisztázza a partnerekkel az alapvető irányítási struktúrákat, szervezeteket és hatásköröket és ne hagyja ezt a konzorciumi szerződés előkészítésének pár hónapjára

A draft template egyelőre munkaanyag és számos ponton módosulhat. Amennyiben ezek az irányok maradnak, azt gondolom, hogy a Bizottságnak sikerült egy progresszív dokumentumot alkotnia, amelyik világosan, érthetően tükrözi az elvárásokat és érdemben reflektál az európai kutatási szféra legfrissebb trendjeire. A haladással együtt azonban fontos az is, hogy a követemények teljesíthetőek legyenek, a template különösen az Impact elérése kapcsán hoz be olyan új módszereket, amelyek nemcsak az EU-13, de az EU-15 régióbeli intézmények nagy részében sem tartoznak a bevett kutatási gyakorlathoz.

Március 8-án 11 órakor az EARMA Policy Digital Sessions keretében a pályázati template várható irányairól és az intézményi felkészülésről beszélgetünk az Európai Bizottság DG RTD Common Implementation Centre képviselőjével és két kollégámmal, a University College Dublin és a Technical University of Denmark kutatásmenedzsereivel.

7 comments on “A Horizon Europe pályázati template”

Leave A Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *